Egy átlagos nap
Az utcák sírrá változnak
A nyomok eltörlődnek
Senki nem keresi őket
Hideg az éjszaka
Aki megfagy, túl gyenge
Senki nem tartja számon őket
Senki nem látta őket


Magányosan és elveszve
Láthatatlanul születve
Az első sikolynál megfagyva
Elfelejtett gyerekek
A nevük ismeretlen
Végtelen menekülés
Kitaszítva a világból
Elfelejtett gyerekek


Ők is látnak, éreznek, értenek,
Pont, mint mi
Nevetnek és sírnak
Élni akarnak
Pont, mint mi


Boldogtalan szemek
Minden álom meg fog halni
Pánik a fénytől
És félelem minden arctól
Bűnök, amikről senki nem tehet
Az idő nem gyógyítja be


Magányosan és elveszve
Láthatatlanul születve
Az első sikolynál megfagyva
Elfelejtett gyerekek
A nevük ismeretlen
Végtelen menekülés
Kitaszítva a világból
Elfelejtett gyerekek


Mindennek másnak kellene lennie…
Mindennek másnak kellene lennie…


Mi is látunk, érzünk, értünk,
Éppúgy, mint ti
Nevetünk és sírunk,
Élni akarunk…
Látunk, érzünk, értünk,
Úgy, mint ti
Nevetünk és sírunk
Élni akarunk
Pont, mint ti…

© Zora